2024. július 12-én megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában az AI Act, azaz a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet. A Mynds.ai oldalán megjelent a cikk bemutatja a szabályozás hatályba lépésének időpontját, a fokozatos átmeneti időszakokat, valamint a különböző kockázati szintekhez igazodó rendelkezéseket. Olvassa el az összefoglalót, hogy megismerje az AI Act legfontosabb mérföldköveit és határidőit!
Kép: www.vecteezy.com/
Az új technológiák korában a mesterséges intelligencia használata (MI) már nemcsak a hétköznapi tevékenységeinket segíti, hanem a művészeti alkotások területén is egyre nagyobb szerepet kap. Oliver Bown, az Új-dél-walesi Egyetem kutatója szerint ma már nem technikai kérdés, hogy az MI képes-e érzelmek nélkül zenei alkotásokat létrehozni, hanem inkább társadalmi és kulturális kontextusban kell értelmezni ezt a képességét:
„Az a nézet, hogy az MI-rendszerek sosem lesznek képesek olyan valódi zenét előállítani, mint az emberek, immár sokkal inkább társadalmi kontextusban értelmezhető, semmint a technikai képességek terén” fogalmazta meg a The Conversation oldalán megjelent cikkében.
A Suno és az Udio, két új alkalmazás megjelenése óriási változásokat hozott a zene világába. Ezek az alkalmazások képesek egyszerű szöveges leírások alapján nem csak szöveget generálni, hanem azt zenei kompozíciókba is átültetni. Milyen eredményekkel? Dalok, amelyek olyan minőségűek, hogy az ember azt hihetné, valódi előadók éneklik őket. Bown szerint ez azt bizonyítja, hogy az MI képes arra, hogy érzelmek nélkül is kifejező, emberi hangzású zenét hozzon létre:
„A hatás pedig elképesztő lehet. Tudatában vagyok, hogy ez csak mesterséges intelligencia, de az ének így is képes érzelmi hatást kifejteni. Amikor a dal egy tökéletesen kivitelezett ütemvégi piruettel lép be egy új szekcióba, az agyamban éppen olyan apró szikrákat gyújt a mintafeldolgozás öröme, mintha csak egy nagyszerű bandát hallgatnék”
Azonban ez a technológia nemcsak lehetőségeket, hanem kihívásokat is rejt. A zeneiparban dolgozók között vita alakult ki arról, hogy az MI által készített zenék milyen hatással lesznek a hagyományos zeneszerzésre. Egyesek szerint ezek az új eszközök demokratizálják a zenei alkotás folyamatát, lehetővé téve bárki számára, hogy saját ötleteit megvalósítsa. Mások viszont aggódnak amiatt, hogy az MI által generált zenék veszélyeztethetik a zenei szerzők jogait és kreatív szabadságát. A Suno és az Udio példája rámutat arra is, hogy a generatív MI rendszerek milyen mértékben támaszkodnak a meglévő zenei művekre. Bár ez a tanulási folyamat segíti az MI fejlődését, számos jogi és etikai kérdést is felvet. Hogyan kezeljük azokat a helyzeteket, amikor az MI által generált zenék túlságosan hasonlítanak a már létező művekre? Hogyan biztosítható, hogy az alkotók megkapják a nekik járó elismerést és juttatásokat?
Nézzük meg együtt milyen kihívások elé állítja a zene szakmai területén!
Az AI és a Zene: Új Kihívások a Horizonton
Idén év elején Bad Bunny határozottan cáfolta azokat a pletykákat, miszerint egy új dalon dolgozik Justin Bieberrel, hamisnak nevezve a híreszteléseket. Ennek ellenére egy dal, amelyben az ő és Bieber hangja hallható, elkezdett terjedni a TikTokon, és gyorsan emberek milliói kedvelték. Bad Bunny nem hazudott; a dalt mesterséges intelligenciával (MI) hozták létre. Egy FlowGPT nevű művész MI technológiát használva reprodukálta Bad Bunny, Bieber és Daddy Yankee hangját egy reggaeton himnuszban. Bad Bunny nem volt lenyűgözve, elrettentette rajongóit a hallgatástól, ami a dal TikTokról való eltávolításához vezetett. Ugyanakkor sok rajongó imádta, ami jól mutatja az MI zeneiparra gyakorolt összetett és vitatott hatását.
Az elmúlt néhány évben a gépi tanulás fejlődése lehetővé tette az emberek számára, hogy otthonukból reprodukálják zenei kedvencük hangját. A Ghostwriter például azzal vált híressé, hogy utánozta Drake és The Weeknd hangját, míg egy másik alkotó humorosan Frank Sinatra hangját használta Lil Jon profán szövegeivel. Az MI eszközök még arra is képesek, hogy felhasználók által beírt utasítások alapján dalokat generáljanak, hasonlóan a szöveg-kép eszközökhöz, mint például a DALL-E.
A támogatók szerint ezek a fejlesztések demokratizálják a zenét, lehetővé téve bárki számára, hogy a hálószobájából alkosson. Azonban a művészek aggódnak, hogy hangjukat és stílusukat mások saját hasznukra kisajátítják és árucikké teszik. Az ellentét a művészek védelme, az innováció ösztönzése és az emberek és gépek zenei alkotásban betöltött szerepének meghatározása között még évekig fennmarad. Lex Dromgoole zenész és MI-technológus jelentős kérdéseket vet fel: „Ha hatalmas mennyiségben és sebességgel keletkezik zene, vajon visszatérünk-e ahhoz, hogy elgondolkodjunk azon, mit is teszünk hozzá emberként? Hol van az emberi alkotóképesség? Hogyan adjunk karaktert saját alkotásainknak?”
Az MI már most is alapvető szerepet játszik a zenei produkcióban, segítve a hangmagasság korrekcióját és lehetővé téve a mérnökök számára, hogy gyorsabban és olcsóbban keverjék és mastereljék a felvételeket. A Beatles például MI segítségével izolálta John Lennon hangját egy 1978-as demóból, új, kifogástalan minőségű dalt létrehozva. Az MI algoritmusok szintén elengedhetetlenek a streaming platformok, mint a Spotify és az Apple Music számára, amelyek hallgatási szokások alapján ajánlanak dalokat.
Az MI általi zenealkotás azonban vegyes érzelmeket váltott ki. A zenészek üdvözölték az olyan eszközöket, mint a BandLab, amely egyedi zenei loopokat javasol írói blokk esetén. Az Endel MI alkalmazás személyre szabott, folyamatosan változó hangzásokat generál a koncentrációhoz, pihenéshez vagy alváshoz, a felhasználói preferenciák és biometrikus adatok alapján. Más MI eszközök teljes felvételeket hoznak létre szöveges utasítások alapján. Például egy új YouTube eszköz, amelyet a Google DeepMind nagy nyelvi modellje, a Lyria működtet, képes generálni egy dalrészletet olyan utasítások alapján.
Ezek a technológiák számos aggályt vetnek fel. Ha egy MI azonnal képes „Charlie Puth dalt” létrehozni, mit jelent ez Charlie Puth számára vagy más feltörekvő zenészek számára, akik félnek a helyettesítéstől? Engedélyezni kell-e az MI cégeknek, hogy a modelleiket dalokon képezzék ki a készítők engedélye nélkül? Az MI-k már most is használatosak az elhunytak hangjának feltámasztására, ahogy az új Edith Piaf életrajzi film is tartalmaz egy MI által létrehozott verzióját a hangjának. Hogyan változik az emlékezés és az örökség megértése, ha bármely történelemből származó hangot újraéleszthetünk?
Még az MI lelkes hívei is aggodalmukat fejezték ki. Edward Newton-Rex, a Stability AI volt alelnöke lemondott a cégnél, attól tartva, hogy hozzájárul a zenészek állásainak elvesztéséhez. Kritikát fogalmazott meg azokkal a cégekkel szemben, amelyek az alkotók munkáit engedély nélkül használják fel generatív MI modelljeik képzéséhez, új tartalmat hozva létre, amely az eredeti művekkel versenyez.
Nyílt levél a művészektől
A nyílt levél több mint 200 olyan neves művésztől érkezett közöttük mint: Stevie Wonder, Miranda Lambert, Billie Eilish, Nicki Minaj, Peter Frampton, Katy Perry, Smokey Robinson és J Balvin. A levélben mindannyian elismerik az új MI-technológia kreatív lehetőségeit, és felszólítja a mesterséges intelligencia technológiai vállalatait, fejlesztőit, platformjait, digitális zenei szolgáltatásait és platformjait, hogy hagyjanak fel az AI használatával.
"Az emberi kreativitás elleni támadást meg kell állítani" – olvasható a levélben. "Meg kell védenünk a mesterséges intelligencia ragadozó felhasználását, amely ellopja a hivatásos művészek hangját és képmását, megsérti az alkotók jogait és elpusztítja a zenei ökoszisztémát." A levél itt érhető el.
Az AI és a Zene: Új Kihívások
Ezeket a kérdéseket valószínűleg a bíróságok fogják eldönteni az elkövetkező években. Októberben az Universal Music Group és más nagy kiadók pert indítottak az Anthropic startup ellen, amelynek MI modellje, a Claude 2, szó szerint reprodukálta a szerzői joggal védett dalszövegeket. Egy Sony Music vezetője a Kongresszusnak elmondta, hogy a cég közel 10 000 eltávolítási kérelmet nyújtott be az engedély nélküli hangmélyfake-ek miatt. Sok művész, például Dolly Parton, teljesen ki akar szállni, és „a fenevad jelének” nevezte az MI hangklónokat. Ezzel szemben az MI cégek azt állítják, hogy a szerzői joggal védett dalok felhasználása „fair use” alá tartozik, és inkább tisztelgések, paródiák vagy feldolgozások.
A zeneipar hivatalosan is hadat üzent az olyan MI zene generátoroknak, mint a Suno és az Udio, hatalmas szerzői jogi jogsértéssel vádolva őket. Az Universal Music Group, a Warner Music Group és a Sony Music Group által indított perek munkánként akár 150 000 dollár kártérítést követelnek. A Suno és az Udio azonban azzal érvelnek, hogy technológiájuk transzformatív és új tartalmakat generál, nem pedig meglévő tartalmakat másol. Az MI zenéről szóló vita egy szélesebb kérdést vet fel: az MI és az emberi alkotók közötti fenntartható kapcsolat szükségességét. A licencelés lehet az egyetlen megoldás.
Míg a zeneiparnak kihívást jelent jelenleg a mesterséges intelligencia használata, addig más területeken új lehetőségeket ígér: Mesterséges Intelligencia: Várakozások és Valóság - AI Bridge
A mesterséges intelligencia tudatos használata
Holly Herndon, énekes-dalszerző a fentiekkel ellentétben, proaktívan és tudatosan foglalkozik ezekkel a változásokkal. 2021-ben létrehozott egy hangmélyfake-et saját hangjáról, Holly+ néven, lehetővé téve bárki számára, hogy hangját az övére alakítsa. Projektjének célja nem az, hogy más művészeket is arra kényszerítsen, hogy lemondjanak hangjukról, hanem hogy ösztönözze őket, hogy aktív szerepet vállaljanak ezekben a beszélgetésekben, és autonómiát követeljenek egy egyre inkább tech óriások által uralt zeneiparban. Az énekes azt vallja: "Van mód arra, hogy továbbra is legyen némi önrendelkezésed önmagad digitális változata felett, de légy játékosabb és kevésbé büntető."
Összességében
Akárcsak más generatív-MI-rendszerek, a Suno és az Udio is valódi emberek által létrehozott zenei művek sokaságát elemezve tanult, ami persze sok vita alapja a szellemi jogok kapcsán. Ezzel együtt ez a két alkalmazás jelölheti a mainstrem MI zenei kultúra hajnalát. Olyan újfajta zenei élményt kínálnak, amelyet az emberek felfedezhetnek, amellyel szórakoztathatják magukat, illetve amelyet akár élvezettel hallgathatnak.
A technológia Bown szerint nem művészeknek készült, hanem a zeneszerető közönségnek. Régóta ismert jelenség ugyanis a kreatív technológiák kapcsán, hogy ahogy valamit egyre könnyebben és olcsóbban lehet előállítani, egyre hétköznapibb érzelmek kifejezésére szolgál. Így aztán a kezdetben magasművészetnek számító médiumok is lassanként hétköznapivá válnak, ahogy azt például az okostelefonok elterjedésével a fotográfia kapcsán megtapasztalhattuk. Képzeljük csak el, milyen lenne valamelyik barátunkat, családtagunkat a születésnapján egy kifejezetten róla szóló dallal meglepni, amelyet minimális költséggel és erőfeszítéssel létre tudtunk hozni – nos, éppen ezt kínálja most az MI.
Természetesen ennek a technológiának is akadnak korlátai. Noha az Udio úgy hirdeti magát, hogy a segítségével „bárki egy dallammal, némi dalszöveggel, vagy egy vicces ötlettel kifejezheti magát a zenében”, Bown szerint ez nem teljesen igaz. Egy rövid szöveges parancs önmagában nem elég precíz instrukció valaminek a létrehozásához, pláne, ha zenéről van szó. Inkább csak arról van szó, hogy vakon tapogatózunk, de nincs érdemi kontrollunk a készülő dalok felett.
Művészi önkifejezésre tehát nem alkalmasak ezek a rendszerek a szakember szerint, és a felhasználók nem is válnak zeneszerzővé a használatukkal, hanem megmaradnak egyszerű zenefogyasztóknak. Ezzel együtt a generatív zene szerinte éppúgy megoszthatja majd a figyelmünket a zenei kultúra ma ismert formáival, ahogyan azt a hangfelvételek tették annak idején az élő zenével szemben.
Végül, bár az MI képes arra, hogy kreatív folyamatokban részt vegyen, Bown hangsúlyozza, hogy ezek a rendszerek mégsem helyettesíthetik teljes mértékben az emberi kreativitást. Az alkotói folyamatokban való részvétel nem csupán a végeredmény előállításáról szól, hanem magáról az alkotói folyamatról is, amely során az emberek kifejezik érzelmeiket és gondolataikat.
Az AI szabályozással kapcsolatban, egy korábbi cikkünkben is olvashatnak: Az EU és a ChatGPT: Az Adatvédelem Új Korszaka - Mynds.ai
Források:
https://time.com/6340294/ai-transform-music-2023
Az amerikai lemezkiadók beperelik a Suno és az Udio AI zenegenerátorokat szerzői jogok megsértése miatt | VEZETÉKES (wired.com)
AI can now generate entire songs on demand. What does this mean for music as we know it? (theconversation.com)
Miranda Lambert, Billie Eilish, Nicki Minaj sign letter to AI developers to honor artists' rights (nbcnews.com)
U.S. record labels are suing AI music generators, alleging copyright infringement (nbcnews.com)
Image by Hanna Vel from Pixabay
A mai blogcikkünkben a mesterséges intelligenciával kapcsolatos két fontos eseményéről olvashatnak, amelyek az OpenAI szervezetet érintik. Elsőként azonban fontos említést tenni az ezt megelőző történésekről is.
A mesterséges intelligencia (MI) világában kevés történet volt olyan drámai, mint az OpenAI felemelkedése és közelmúltbeli válsága. A középpontban Ilya Sutskever áll, aki a MI startup társalapítója és egykori vezető tudósa. Sutskever távozása az OpenAI-tól egy korszak végét és egyben a MI fejlesztésének új fejezetét is jelenti.
2019-ben Ilya Sutskever fontos szerepet játszott abban a folyamatban, amely során az OpenAI vezérigazgatóját, Sam Altmant elbocsájották. Abban az időben Sutskever az cég igazgatótanácsához tartozott, így részt vett Altman elbocsájásának a szervezésében. Napokkal később, váratlan fodrulatot vettek az események, Sutskever megváltoztatta az álláspontját. Aláírt egy alkalmazotti levelet, amelyben Altman visszatérését kérték és sajnálatát fejezte ki, a döntésében játszott szerepéért. A nyilvános bocsánatkérés és Altman visszahelyezése rávilágított a vállalaton belüli intenzív belső konfliktusokra. Az események hatására Sutskever-t eltávolították az igazgatótanácsból, helyzete a vállalaton belül tisztázatlan maradt.
A lépés sokkolta a technológiai közösséget, tekintve Altman központi szerepét az OpenAI-nál fejlesztett és kereskedelmi forgalomba hozott MI technológiákban, beleértve a széles körben népszerű ChatGPT-t. Altman az OpenAI alkalmazottaihoz írt üzenetében elismerte Sutskever óriási szakmai hozzájárulását, az alabbi üzenettel kijelentve: "Az OpenAI nélküle nem lenne az, ami." Ez a fordulat azonban nem oldotta meg a feszültségeket, Sutskever pozíciója a vállalatnál egyre bizonytalanabbá vált. A két kulcsfigura közötti incidens helyrehozhatatlannak tűnt, Sutskever távozásá pedig várható volt. Távozása előtt Sutskever utalt egy új, személyesen jelentős projektre, jelezve, hogy a MI útja messze nem ért véget.
A napokban Sutskever hivatalosan is bejelentette távozását az OpenAI-tól, blogjában is közzétett üzenetében: "majdnem egy évtized után úgy döntöttem, hogy elhagyom az OpenAI-t". Ugyanakkor azt is elárulta hogy egy új projektbe fogott, amely nagyon személyes jelentőséggel bír számára, de részleteket csak később oszt meg vele kapcsolatban. Jakub Pachocki lesz az új fő tudós az OpenAI-nál, aki korábban kutatási igazgatóként szolgált és irányította a GPT-4 és az OpenAI Five fejlesztését. Felvázolta az új kutatólabor vízióját, amely a "biztonságos szuperintelligencia" fejlesztésének szenteli magát. Az új vállalkozásának az a célja, hogy a MI képességek határait feszegesse, miközben a biztonságot helyezi előtérbe, ami alapvető fontosságú az MI gyorsan fejlődő területén. Az SSI küldetése, amint azt a weboldalán leírták, egyedülállóan fókuszál: az MI képességeinek minél gyorsabb fejlesztésére, miközben biztosítja, hogy a biztonság elsődleges lesz és előtérben áll. Ez a megközelítés a vállalat szerint lehetővé teszi a békés növekedést, megvédi a projektet a csúcstechnológiai újításokat gyakran kísérő rövid távú kereskedelmi nyomásoktól.
Sutskeverhez csatlakoznak ebben a vállalkozásban olyan neves személyek, mint Daniel Gross, az Apple egykori MI vezetője, és Daniel Levy, az OpenAI egykori technikai munkatársa. Ezeknek az iparági szereplőknek az együttműködése megalapozza az SSI küldetésének komolyságát és potenciális hatását. Annak ellenére, hogy a projekt nagy figyelmet kapott, Sutskever vonakodott felfedni az SSI mögötti pénzügyi támogatókat, hangsúlyozva a laboratórium alapvető küldetésére való fókuszt, a pénzügyi részletek helyett. Ez a stratégiai vonakodás az SSI-t független entitásként pozicionálja, amely mentes a külső kereskedelmi nyomásoktól és a menedzsment terheitől.
Sutskever új vállalkozása rámutat a MI úttörők körében egyre növekvő trendre: a specializált, biztonságorientált MI fejlesztésre való törekvés. Ez a trend nem új az OpenAI alumni hálózatában. 2021-ben az OpenAI korábbi alkalmazottai, Dario és Daniela Amodei megalapították az Anthropicot, egy másik MI startupot, amely a biztonság-tudatos MI fejlesztések elkötelezettje, amelyet olyan technológiai óriások támogatnak, mint az Amazon és a Google. Az SSI megalapítása bizonyítja Sutskever tartós befolyását és elkötelezettségét a MI területén, készen áll arra, hogy új irányt vegyen és egy olyan területen dolgozzon, amely személyesen is jelentős számára. Geoffrey Hinton, az "MI keresztapáinak" egyike mellett végzett munkája és az OpenAI-nál betöltött kulcsszerepe megszilárdította hírnevét az MI kutatás és fejlesztés vezető alakjaként. A vállalkozás sikeressége nagyban függ majd attól, hogy képesek lesznek-e új megoldásokat találni az AI biztonságának növelésére, miközben fenntartják a technológiai fejlődés tempóját.
Ilya Sutskever útja az OpenAI-tól a Safe Superintelligence Inc. élére egy dinamikus és gyakran viharos MI ipar tükörképe. Története emlékeztet arra, hogy a biztonság és az etikai szempontok kritikus fontosságúak a technológiai fejlődés szüntelen hajszolása során. Ahogy előrehaladunk, az OpenAI belső küzdelmeiből és Sutskever új vállalkozásából származó tanulságok, kétségtelenül formálni fogják a mesterséges intelligencia jövőjét.
Man Who Revolted Against Sam Altman Just Started His Own Research Lab - Business Insider
OpenAI co-founder who had key role in attempted firing of Sam Altman departs | OpenAI | The Guardian
Photo of Ilya Sutskever, generated with AI
A mesterséges intelligencia (MI) kibontakozása világszerte óriási várakozásokat keltett, különösen gazdasági szempontból. Az ING Bank elemzése szerint azonban a mesterséges intelligencia gazdaságra gyakorolt hatása nem olyan drámai, mint amilyet korábban vártak. Az elemzés szerint, képes lesz ellensúlyozni bizonyos termelékenységcsökkentő tényezőket, de az összhatás mérsékelt maradhat, és ebben közrejátszik Európa lemaradása az Egyesült Államokhoz képest.
Sokan azt várják, hogy jelentős termelékenységnövekedést hoz majd a gazdaság egésze számára. Az elemzők arra próbáltak választ adni, hogy milyen termelékenységnövekedésre számíthatunk az MI-tól makrogazdasági szinten. Charlotte de Montpellier és Inga Fechner az ING Bank áprilisi elemzésében arra következtetésre jutottak, hogy bár az MI termelékenységnövekedése jelentős lehet, nem lesz olyan látványos, mint azt sokan remélték. A termelékenységi javulás inkább fokozatos lesz, nem pedig forradalmi ugrás.
Szaúd-Arábia és az MI Befektetései
Szaúd-Arábia sem szeretne lemaradni az MI-ben rejlő lehetőségekről, ezért a kormány 40 milliárd dolláros alapot hozott létre, hogy támogassa az mesterséges intelligenciához kapcsolódó technológiai startupokat, beleértve a chipgyártókat és az adatközpontokat is. A Szaúd-Arábiai Állami Befektetési Alap (PIF) még arról is tárgyalt, hogy saját mesterséges intelligencia fejlesztő cégeket indítson. Ezek a lépések az ország gazdaságának diverzifikációját célozzák, távolodva az olajtól.
A PIF Szerepe és Kihívásai
A PIF, amely 1971 óta működik, Szaúd-Arábia gazdaságának egyik alappillére. Tevékenységei között szerepel a Saudi Aramco részvényeinek jelentős részesedése, amelyet a kormánytól kapott tőkeinjekciókkal és vagyonátruházásokkal finanszíroznak. Célja, hogy 2030-ra 2000 milliárd dollárra növelje eszközeinek értékét a Vision 2030 keretében, amely a gazdaság diverzifikálására irányul.
A PIF által támogatott projektek között szerepel a NEOM, egy hatalmas intelligens város építése, és a Riyadh Air, egy új légitársaság. Azonban számos kihívással kell szembenéznie a magas hozam elérésében, mivel a fejlődés különböző szakaszaiban lévő vállalkozásokba történő befektetések a hozamok széles skáláját eredményezhetik.
A mesterséges intelligencia gazdaságra gyakorolt hatása kétségtelenül jelentős, de korántsem annyira drámai, mint azt sokan elképzelték. Az MI képes javítani a termelékenységet, de a várakozásokhoz képest mérsékeltebb ütemben.
A szaúdi kormány ambiciózus MI-befektetéseivel próbálja meg gyorsítani gazdaságának diverzifikálódását, miközben szembenéz a globális gazdasági verseny és a fenntartható növekedés kihívásaival.
A jövőben az MI befektetések és fejlesztések folytatása döntő szerepet játszhat a globális gazdasági versenyben és a fenntartható növekedés elérésében.
Az AI 5 legfontosabb gazdasági hatása és stratégiai következményei
A mesterséges intelligencia (AI) gazdasági hatásai jelentős és összetett kérdések, amelyek befolyásolják az egyes vállalatoktól kezdve a globális pénzügyi struktúrákig terjedő számos területet. Az AI hatásainak megértése elengedhetetlen a vállalati vezetők számára, mivel ez segíthet döntéseik meghozatalában és alkalmazkodásukban a változó üzleti környezethez. Stratégiailag az AI innovációkat ösztönző és zavaró erőként működik, átalakítva az iparágakat és módosítva a verseny dinamikáját. Íme, öt gazdasági hatás és stratégiai következmény, amelyeket minden vezetőnek ismernie kell az AI kapcsán:
1. A termelékenység növelése:
Az AI technológiák automatizálással, analitikával és folyamatoptimalizálással növelik a termelékenységet. Lehetővé teszik a vállalatok számára, hogy kevesebb hibával és rövidebb idő alatt több feladatot végezzenek el, gyakran meghaladva az emberi képességeket sebességben és pontosságban. Ez csökkenti a költségeket és felszabadítja az emberi erőforrásokat értékesebb tevékenységekre, potenciálisan növelve az egész gazdaság termelékenységét.
2. Foglalkoztatás és munkaerőpiacok:
Az AI hatása a foglalkoztatásra összetett. Új munkahelyeket teremt, amelyek fejlettebb készségeket igényelnek, például az AI rendszerek karbantartása, adatelemzés és technológiák fejlesztése. A foglalkoztatásra gyakorolt hatás iparágtól függően változhat, ami olyan tényezőktől függ, mint az AI adaptálásának sebessége és a munkaerőpiac rugalmassága. A vállalati vezetőknek figyelembe kell venniük ezeket a dinamikákat, amikor integrálják az AI technológiákat, stratégiai tervezéssel a munkaerő átmenetére és továbbképzési programokra.
3. Innováció és versenyelőny:
A mesterséges intelligencia ösztönzi a fejlődést azáltal, hogy lehetővé teszi új termékek és szolgáltatások kifejlesztését, valamint javítja a használatban levő szolgáltatások képességeit. Például az egészségügyi ágazatban az AI algoritmusok képesek elemző adatmennyiségeket feldolgozni a betegségek korábbi és pontosabb diagnosztizálásában, javítva ezzel a betegellátást és diagnosztikát.
4. Piaci struktúrák és vállalati stratégia:
A mesterséges intelligencia hatással van a piaci struktúrákra. Az AI technológiákhoz való hozzáférés csökkentheti a belépési korlátokat például a tech iparban, ahol a startupok könnyebben fejleszthetnek új alkalmazásokat vagy szolgáltatásokat. Ugyanakkor ez a technológia növelheti a piaci koncentrációt azon szektorokban, ahol az AI jelentősen javítja a termelékenységet.
5. Stratégiai Döntéshozatal Új Dimenziói
Az AI átalakítja a stratégiai döntéshozatalt is, a vezetők számára adatelemzéssel nyújt segítséget. Az előrejelző funkció képességeinek köszönhetően a vállalatok pontosabban tudják előre látni a piaci trendeket, a fogyasztói magatartást és a potenciális kockázatokat. Ez a stratégiai előrelátás jelentős versenyelőnyt eredményezhet.
A vállalati vezetők számára az AI nem csupán kihívásokat jelent, hanem jelentős lehetőségeket is kínál. Az AI átalakító erejének kihasználásával a vezetők alkalmazkodhatnak egy olyan környezethez, ahol az AI integrálása és kiaknázása a siker kulcsfontosságú tényezője. Ez magában foglalja a technológiai adaptációt és egy olyan AI-kész kultúra kialakítását, amely ösztönzi a folyamatos tanulást és az etikai szempontok figyelembevételét. A vezetők, akik aktívan részt vesznek ebben a transzformációban, formálhatják iparáguk jövőjét és magasabb szintre emelhetik szervezeteiket.
Itt a válasz: tényleg felforgatja a gazdaságot a mesterséges intelligencia - Portfolio.hu
Gazdaság: Szaúd-Arábia szemet vetett a mesterséges intelligenciára, egy csapásra a legnagyobb befektető lehet a világon | hvg.hu
Az AI 5 legfontosabb gazdasági hatása és stratégiai következményei a vezetők számára (forbes.com)
Fotó: Kristian Bjornard: https://www.flickr.com/photos/bjornmeansbear/4305366199
Az AI technológia folyamatosan átalakítja a programozás világát. Habár még nem történt meg, hogy a mesterséges intelligencia teljesen felváltotta volna az emberi programozókat, az AI által generált kódok egyre pontosabbak, ami előbb-utóbb valósággá válhat.
Egyesek ezt fenyegetésként érzékelhetik, míg mások szerint az AI segíthet gyorsabban és hatékonyabban jobb kódot írni. Ebben a cikkben bemutatjuk azokat az AI eszközöket, amelyek jelenleg elérhetők a programozók számára, és megvizsgáljuk, hogyan befolyásolják ezek a kódolási folyamatokat.
GitHub Copilot - az OpenAI Codexre épül, ami a GPT-3 modellen alapul. Ez az eszköz támogatja a kódgenerálást a leggyakoribb fejlesztői környezetekben, mint a VS Code és JetBrains, és támogat több mint tucat programozási nyelvet. A Copilot trillió sor nyilvános kód alapján tanult, így rendkívül hatékony kódjavaslatokat képes adni.
Tabnine - egy AI-alapú kódkiegészítő eszköz, amely több mint 20 programozási nyelvet és 15 szerkesztőt támogat, és kiválóan növeli az integrált fejlesztői környezetek (IDE-k) auto-completion képességét.
CodeT5 - a Salesforce által kifejlesztett nyílt forráskódú programozási nyelvi modell, amely a Google T5 keretrendszerére épül, és GitHub projektek millióiból tanult meg kódot generálni.
Polycoder - a Carnegie Mellon University által kifejlesztett modell, állítása szerint pontosabban képes C nyelven kódolni, mint bármely más model, beleértve a Codexet is.
Cogram - egy berlini startup által kifejlesztett eszköz, amely adattudósoknak és Python programozóknak készít kódot Jupyter Notebooks és SQL lekérdezések segítségével.
DeepCode - egy AI-alapú kódellenőrző eszköz, amely javaslatokat tesz a kód javítására, beleértve a kód befejezését és a refaktorálást.
Kite - egy ingyenes, AI-alapú kódkiegészítő eszköz Pythonhoz, amely valós idejű kódkiegészítéseket kínál a gépi tanulás segítségével.
Ezen eszközök bemutatása azt jelzi, hogy az AI milyen mértékben képes átalakítani a kódolási folyamatokat, lehetővé téve a fejlesztők számára, hogy gyorsabban, hatékonyabban és pontosabban kódoljanak. Az AI folyamatos fejlődése újabb és újabb lehetőségeket nyit meg a programozás terén, amelyek nemcsak a kódolási gyakorlatokat, hanem a fejlesztői munka egészét is képesek forradalmasítani.
Top Artificial Intelligence (AI) Tools That Can Generate Code To Help Programmers (2024) - MarkTechPost
Photo by cottonbro studio: https://www.pexels.com/photo/woman-with-text-projected-on-her-face-5473957/
A mesterséges intelligencia világában a Claude-3 modell új rekordokat állít be. Ez a fejlesztés új szintre emeli az AI intelligenciáját, amint az IQ teszteken is megmutatkozik. A Claude-3 átlépte a 100-as IQ küszöböt, amely a mélyreható elemzés, tartalomgenerálás és többnyelvű kommunikáció területén is kiemelkedő teljesítményt nyújt. A korábbi modellekhez képest a Claude-3 jelentősen felülmúlja az elvárásokat, különösen a komplex feladatok megértésében és a gyors, hatékony válaszadásban.
A teszt során a Claude-3 nemcsak hogy jobban teljesített, mint elődei, hanem az emberi átlagot is meghaladó eredményeket ért el, ami felveti a kérdést, hogy vajon a mesterséges intelligencia fejlődése milyen hatással lesz a társadalomra és az iparra. E modell bemutatása jelentős lépés az AI fejlesztésében, és a jövőben várhatóan még nagyobb hatással lesz az AI alkalmazásainak körére.
Ez az eredmény azt is jelzi, hogy a mesterséges intelligencia képes megközelíteni, sőt néha még túl is szárnyalni az emberi gondolkodásmódot bizonyos területeken. Miközben a Claude-3 folyamatosan tanul és fejlődik, felmerül a kérdés: vajon készen áll-e a társadalom arra, hogy a mindennapok részévé váljanak ezek a fejlett AI-k? A technológiai előrelépések, mint amilyen a Claude-3, új lehetőségeket és kihívásokat is hoznak, így elengedhetetlen, hogy folyamatosan értékeljük és kezeljük az ezzel járó etikai és biztonsági kérdéseket.
Az AI fejlődésének üteme nem csupán technikai vagy gazdasági kérdés, hanem mélyreható társadalmi változásokat is előidézhet, amelyekre fel kell készülnünk. Ahogy a Claude-3 és a következő generációs modellek egyre inkább az életünk részévé válnak, fontos, hogy megértsük és hatékonyan integráljuk ezeket az új technológiákat, hogy maximalizálhassuk hasznukat, miközben minimalizáljuk a kockázatokat.
AIs ranked by IQ; AI passes 100 IQ for first time, with release of Claude-3 (maximumtruth.org)
Image by Gerd Altmann from Pixabay
Az Intel, a Google, a Microsoft, a Meta és más technológiai óriások egy új iparági csoportot hoznak létre, az Ultra Accelerator Link (UALink) Promoter Group-ot, amelynek célja az adatközpontokban az AI gyorsító chipeket összekapcsoló komponensek fejlesztésének irányítása.
A csütörtökön bejelentett UALink Promoter Group – amelynek tagjai között szerepel az AMD (de az Arm még nem), a Hewlett Packard Enterprise, a Broadcom és a Cisco – egy új iparági szabványt javasol az egyre több szerverben megtalálható AI gyorsító chipek összekapcsolására. Az AI gyorsítók széles körben meghatározva olyan chipek, amelyek a GPU-któl a mesterséges intelligencia modellek képzését, finomhangolását és futtatását felgyorsító, egyedileg tervezett megoldásokig terjednek.
A javasolt szabvány első verziója, a UALink 1.0, akár 1,024 AI gyorsítót – kizárólag GPU-kat – fog összekapcsolni egyetlen számítástechnikai „pod” keretében. (A csoport egy podot egy vagy több szerverállványnak definiál.) A UALink Promoter Group nyilatkozata szerint a nyílt szabványokon alapuló UALink 1.0, beleértve az AMD Infinity Fabricját is, lehetővé teszi a közvetlen adatbetöltéseket és -tárolásokat az AI gyorsítókhoz csatolt memóriák között, és általánosan növeli a sebességet, miközben csökkenti az adatátvitel késleltetését a meglévő összekapcsolási specifikációkhoz képest.
Forrás: https://techcrunch.com/2024/05/30/tech-giants-form-new-group-in-effort-to-wean-off-of-nvidia-hardware/
Image by Pete Linforth from Pixabay
Az OpenAI és Elon Musk kapcsolata tavasz óta a figyelem középpontjába került, ezúttal egy per kapcsán, amely során Musk arra törekszik, hogy az OpenAI visszatérjen eredeti, nyílt forráskódú, nonprofit gyökereihez. Az ügy mögött azonban személyes és üzleti nézeteltérések is meghúzódnak.
Musk, az OpenAI egykori alapító tagja, évekkel ezelőtt arra törekedett, hogy az AI startupot beolvassza a Tesla birodalmába, és ezzel jelentős befolyást szerezzen az AI iparág felett. E-mail váltások szerint ő maga is támogatta az intézmény profitorientálttá válását, mégis most épp emiatt indít pert az OpenAI ellen. Az igazi fordulat azonban az, hogy Musk már nem irányítja a céget, és ez látszólag nem csupán üzleti, hanem személyes sérelmeket is felvet.
Az OpenAI válaszában nyilvánosságra hozott e-mailek szerint Musk már 2016-ban tisztában volt azzal, hogy az OpenAI kevésbé lesz nyílt forrású. Az ügy kibontakozása közben az OpenAI továbbra is jelentős mérföldköveket ér el, például a ChatGPT naponta több mint 100 millió aktív felhasználóval rendelkezik.
Ez az eset ismét felhívja a figyelmet arra, hogy az AI iparág gyors fejlődése milyen komplex kihívásokat vet fel, és hogy a technológiai óriások milyen mértékben befolyásolják ezen technológiák jövőjét. A per kimenetele még kérdéses, de az biztos, hogy az AI világában zajló hatalmi harcok még sokáig napirenden maradnak.
Telex: Elon Musk beperelte az OpenAI-t
Az OpenAI-nak nyugtái vannak: Elon Musk azt akarta, hogy az OpenAI egyesüljön a Teslával (gizmodo.com)
Image by Dee from Pixabay
AI Megjegyzések a Facebookon!
A Facebook új funkciója, az "AI kommentelés", lehetőséget ad az AI által generált válaszok küldésére. De vajon ezek az automatizált válaszok helyettesíthetik-e az emberi interakciót? Mennyire vagyunk készek hagyni, hogy egy algoritmus fejezze ki helyettünk az érzéseinket?
Fontos, hogy a technológiai újítások mellett megőrizzük az emberi kapcsolatok és gondolatok értékét. Gondolkodjunk el ezen, és osszuk meg véleményünket!
#FacebookAI #EmberiKapcsolatok
Forrás: Facebook will let AI generate comments and this is just another sign of the impending apocalypse | TechRadar
Friss Hírek a Tech Világból! A Microsoft és az OpenAI közös projektje, egy 100 milliárd dolláros AI-adatközpont építése!
A "Stargate" nevű AI szuperszámítógép 2028-ra készül el, radikális AI-fejlesztéseket ígérve. A projekt jelenleg a harmadik fázisban, a speciális AI chipek beszerzésénél tart.
Innováció a fenntarthatóság jegyében: a Microsoft atomenergiát is fontolóra vesz a szuperszámítógép táplálásához.
A Microsoft gazdasági növekedése jelentős, a legutóbbi negyedévben 62 milliárd dolláros bevétellel, 18%-os éves növekedéssel.
Forrás: Microsoft And OpenAI Plan $100B AI-Centric Data Center: Report (crn.com)
Fizetni az AI-ért?
A Google fontolgatja, hogy előfizetési díjat vezet be az AI-t integráló keresési funkciójához. A Financial Times szerint ez a változás jelentős elmozdulást jelentene a keresőóriás részéről, ami eddig hirdetésekkel keresett milliókat.
Az AI beépítése a keresőbe felveti a kérdést: mi lesz a hirdetésekkel, ha az AI átveszi a helyüket? Alex Hern a Guardian-től így fogalmaz: "A Google kereső pénzt nyomtat. A generatív AI pénzt éget." Kíváncsian várjuk, hogyan oldja meg a Google ezt a kihívást!
#Google #AI #Technológia #Hirdetések_vs_AI
Forrás: Google Accidentally Admits Something Very Funny About AI (futurism.com)
Finomhangolás a kulcsa az AI-nek!
Nagyszerű hírek az AI világából! Az OpenAI bejelentette, hogy új funkciókat vezet be a finomhangolási API-jába, és kibővíti a testreszabott modellek programját. Ez azt jelenti, hogy a világ vezető cégei mostantól még személyre szabottabb keresőmotorokat fejleszthetnek az OpenAI-val együttműködve.
A mai naptól kezdve a fejlesztők nagyobb kontrollt kapnak a finomhangolási folyamat felett, és új módszereket ismerhetnek meg az AI szakértők és kutatók csapatával való együttműködésre a testreszabott modellek építéséhez.
Például az Indeed, a globális munkaerő-közvetítő és felvételi platform, már használja ezeket a funkciókat a munkakeresési folyamat egyszerűsítésére, és hihetetlen eredményeket ért el a GPT-3.5 Turbo finomhangolásával.
#OpenAI #AI #CustomAI #Innováció
Forrás: Introducing improvements to the fine-tuning API and expanding our custom models program (openai.com)
Fotó: Airam Dato-on: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/kez-okostelefon-kapcsolat-technologia-15940012/
Újdonság a ChatGPT-ben: Emlékező Képesség!
A ChatGPT mostantól képes emlékezni az előző beszélgetésekre, ezáltal még személyre szabottabbá teszi a kommunikációt. Ezzel a funkcióval többé nem kell ismételgetni az adatokat; a rendszer automatikusan tanul az interakciókból és javítja a felhasználói élményt.
Minden felhasználó képes irányítani a ChatGPT emlékezetét: eldöntheti, mit jegyezzen meg, mikor felejtse el az információkat, és akár ki is kapcsolhatja ezt a funkciót.
Biztonság és adatvédelem továbbra is elsődleges: a ChatGPT nem rögzít érzékeny információkat, hacsak kifejezetten nem kérik a felhasználók. További részletekért látogass el a Súgó Központunkba!
#ChatGPT #Innováció #Adatvédelem
Forrás: Memory and new controls for ChatGPT | OpenAI
A Google bemutatta legújabb mesterséges intelligencia modelljét!
A Gemini 1.5-öt, amely jelentős teljesítményjavulást kínál, különösen a hosszú kontextusú szövegek megértésben.
Az új modell akár 1 millió token feldolgozására képes egyszerre, ami lehetővé teszi, hogy bonyolultabb és hosszabb tartalmakat is értelmezzen, mint például hosszú videókat vagy kiterjedt kód adatokat.
A Gemini 1.5 különlegessége a Mixture-of-Experts (MoE) technológia, amely jelentősen növeli a tanulási folyamat hatékonyságát és csökkenti az ehhez szükséges erőforrás használatot.
Ezek az innovációk új lehetőségeket nyitnak a fejlesztők és vállalati felhasználók számára, hogy új alkalmazásokat hozzanak létre és fejlesszék a vállalkozásokat az AI technológia segítségével.
#ChatGPT #gemini1.5 #openai
Forrás: Introducing Gemini 1.5, Google's next-generation AI model (blog.google)
Sora - egy új mesterséges intelligencia modell
Képes szövegből valósághű és képzeletbeli jeleneteket generálni videó formájában - akár egyperces videókat is képes létrehozni, amelyek megőrzik a vizuális minőséget és pontosan követik a felhasználói utasításokat.
Komplex jeleneteket képes generálni több karakterrel és specifikus mozgásokkal, miközben a háttér és a tárgyak részleteit is pontosan ábrázolja.
A Sora jelenleg fejlesztés alatt áll, és a tesztelés során szakértők ellenőrzik a lehetséges kockázatokat. A biztonsági intézkedések között szerepel tartalom felismerő eszközök fejlesztése és politikai döntéshozók, oktatók, valamint művészek részvétele az etikus technológiai felhasználás elősegítése érdekében.
#sora #ChatGPT #openai #Innováció
Forrás: Sora | OpenAI
Bemutatjuk Gemmát, a Google legújabb innovációját.
Gemma - Ez egy könnyű, élvonalbeli nyílt modellcsalád, amelyet fejlesztőknek és kutatóknak terveztek az AI erejének kiaknázására. A modellek két méretben elérhetőek, 2B és 7B kapacitással.
A felelős AI fejlesztés támogatására a Google új "Responsible Generative AI Toolkit" eszköztárat is kiadott, amely segít a fejlesztőknek és kutatóknak biztonságosabb AI alkalmazásokat létrehozni. Az eszközök széles körű keretrendszerekkel és hardverekkel kompatibilisek, így a Gemma modellek széles körben elérhetőek és testreszabhatóak lesznek különböző eszközökön.
#gemma #openai #ChatGPT #Innovácio
Gemma: A Google új, csúcstechnológiás nyílt modelleket mutat be (blog.google)
Hogyan hat a mesterséges intelligencia önérzetünkre?
Egy friss tanulmány szerint, amikor az AI pozitív döntést hoz, az emberek kevésbé érzik magukat boldognak, mintha ugyanazt a döntést egy ember hozta volna.
Ha az AI elutasítja őket, érzéseik hasonlóak, mintha egy ember tette volna ezt.
Ez alapján a vállalatoknak fontos megfontolni, hogy miként integrálják az AI-t a szolgáltatásaikba és üzleti folyamataikba, hogy növeljék az ügyfél- és alkalmazotti elégedettséget.
Az AI bevezetésekor a cégeknek, aktív emberi részvételt kell biztosítaniuk a folyamatokba, különösen, ha értékelésről vagy döntéshozatalról van szó, mivel ez javíthatja az emberek reakcióját és növelheti a pozitív érzelmeket.
Forrás: How AI Affects Our Sense of Self (hbr.org)
Fotó: Google DeepMind: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/18069696/
